2014. február 23., vasárnap

Makró kicsit (még)közelebbről 2.rész

Hogyan készítsek nagy nagyítású (makró) képet?


Hosszú kihagyás után végre elkészült makró témájú írásom folytatása. Az első részben egy olcsó teleobjektív (Tamron 70-300 f/4.0-5.6 SP LD) makró képességeit mutattam be, valamint említést tettem a közgyűrűs megoldásról. Ehhez jön most a részletes leírás, tesztképek, és még két extra (olcsó) makró megoldás. A leírás célja a tesztképek alapján bemutatni az általam használt makró fotózási technikákat. Továbbra sem megyek bele mély technikai részletekbe, technikákba. Ezeket a hozzászólásokban tudjuk megvitatni.

A felszerelésről néhány szó, csak ismétlésképpen. A váz továbbra is hűséges Nikon D40 (ami már a várható élettartamának a 130%-nál jár 65 ezer expozícióval...),


Az objektívek és kiegészítők:

  1. régi  Helios 44-2 2/58 objektív 58 mm gyújtótávolsággal és f/2 fényerővel, M42 szabványú menetes rögzítéssel (továbbiakban: Helios 44-2)
  2. M42 menetes, 3 részes közgyűrűsor (9mm + 16mm + 30mm),
  3.  AF-S DX Zoom-Nikkor 18-55mm f/3.5-5.6G ED II (régi változat, VR nélküli), a hozzá való fordítógyűrűvel, (továbbiakban Nikon 18-55)
  4. AF-S NIKKOR 50mm f/1.8G, (továbbiakban Nikon 50mm)
  5. objektív szembefordító gyűrű 58mm-49mm.


Valamint két régi manuális vaku, és rádiós vakukioldó.


1. kép. Felszerelés: Nikon D40, Helios 44-2 58/2, M42 közgyűrűsor (9+16+30), Nikkor 18-55

A szemléltető eszköz maradt a Retroautók sorozat egy tagja. A GAZ-13 Csajka 1:43 méretarányú modellje. A motorháztetőn lévő felirat középső betűje volt a "célpont", ami kb. 1 mm magas. A képeket M módban készítettem, változó zársebességgel.

2. kép. Model: Gaz-13 Csajka. Nikon D40 + Nikkor AF-S 50/1.8.


I. közgyűrű használata

A közgyűrűs megoldásról előző makrós cikkemben részletesen írtam. A működése egyszerű, a fényképezőgép és az objektív közé különböző gyűrűket teszünk, így az objektív közelpontja megváltozik, és nő a leképezési arány. A közgyűrű használatakor fényerősséget veszítünk. Minél nagyobb közgyűrűt használunk, annál kevesebb fény jut a gépünkbe. Ezért nagyon ajánlott a nagy fényerejű ( f/1.4, f/1.8, f/2.0, f/2.8) objektív használata. A különböző makró megoldásoknál a fókuszálás a gép előre hátra mozgatásával történik. Erre a célra különböző makró állvány adapterek vannak, amik segítségével finoman tudjuk mozgatni a gépünket előre, hátra. A lényeg, hogy nagyon stabilan legyen rögzítve a gép az expozíció pillanatában.
Minden rendszerhez léteznek gyári közgyűrűk, amik átviszik az elektromos jeleket, így teljes irányítás, és autófókusz lesz. A fényerővesztés viszont rájuk is ugyanúgy érvényes.

Amire szükség van:
  • váz,
  • közgyűrűsor (a vázhoz és az objektívhez is illeszkednie kell),
  • nagy fényerejű normál objektív,
  • ha nem a mi rendszerünkhöz illeszkedik a közgyűrű, akkor átalakító: ebben az esetben Nikon-M42 lencsés adapter.


3. kép. Nikon D40 + M42 közgyűrűsor (9mm+16mm+30mm) + Helios 44-2

Best practise: mindig gondoskodjunk külső fényforrásról, mivel a gép vakuját 'beárnyékolja' az ágyúcső, amit a makró képek kedvéért felapplikáltunk. Tipp: fehér derítőlap segítségével a napfényt is irányíthatjuk a témánkra. 


1. tesztkép: 

4. kép. Helios + 1. közgyűrű: 9mm


2. tesztkép: 

5. kép. Helios + 2. közgyűrű: 16mm



3. tesztkép: 

6. kép. Helios + 1+2 közgyűrű: 25mm


4. tesztkép: 

7. kép. Helios + 3. közgyűrű: 30mm



5. tesztkép: 

8. kép.  Helios + 1+2+3 közgyűrű: 55mm

II. Nikon alapobjektív szembefordítás

A technika lényege, hogy egy alap zoom objektívet fordítunk szembe a géppel. Tehát a front lencse felől kell a géphez rögzíteni, és az objektív bajonettje lesz a téma felé. Így megváltozik (megfordítjuk) az obi optikai leképezését. A nagylátószög állás lesz a legnagyobb zoom, makrónál a legnagyobb leképezés.
Amire szükségünk van, az egy fordító adapter. Ennek illeszkednie kell a rendszerünkhöz (Nikon) és a használni kívánt objektív szűrőméretéhez (52mm). Ezt az adaptert becsavarjuk az obi szűrőmenetébe, majd az egészet fordítva csatlakoztatjuk a géphez.
Az első problémák máris jelentkeznek, mivel a mai alapobjektívek automatikusan működnek, így a rekeszt is a gép kezeli. Ha nincs csatlakoztatva az objbektív a géphez, a rekesz alapállásba ugrik, azaz a legszűkebb állásba. Ez nem túl ideális, mivel nagyon kevés fény jut a gépbe, és a keresőben sem látunk semmit.
A rekesz manuális állítására, rögzítésére sok módszer van. A leleményes amatőrök technikái a befőttes gumis rögzítéstől a Blu Tack használatáig terjedhetnek. Én egy műanyag bajonettvédő kupakot alakítottam át: kivágtam a közepén kör alakban, és a rekesz beugrató lemez mozgatására egy kis csavart tekertem a kupakba. Mivel elég szorosan illeszkedik, így a kupak forgatásával tudom szabályozni a rekeszt. 

Amire szükség van:
  • Váz,
  • alap zoom objektív (18-55, 18-70...)
  • fordítógyűrű (Nikon - 52mm)

9. kép. Nikon D40 + Nikon 18-55 szembefordítva

Best practise: Az objektívet állítsuk manuális fókuszra, így a fókuszgyűrűvel finomhangolhatjuk az élességet. A stabil tartás gyakorlást igényel, mivel az objektív mozoghat a fókusz és zoom mozgása miatt. 


6. tesztkép: 

10. kép. Nikon 18-55 fordítva, 55mm zoom




7. tesztkép. 


11. kép. Nikon 18-55 fordítva, 18mm zoom

Ahogy látható, ennek a megoldásnak az egyik előnye, hogy gyorsan változtathatjuk a leképezési arányt a zoom használatával. 

III. Alapobjektívek egymással szemben. 

A megoldás lényege, hogy két objektívet fordítunk egymás felé. Így a fordított objektívbe "nézünk be" egy alapobjektíven keresztül. 
___________________________________________
Alapobjektívnek nevezem az 50 mm gyújtótávolságú fix fényerejű objektíveket. Régebben ezeket az objektíveket szállították a fényképezőgépekkel, mivel ennek a látószöge hasonlít legjoban az emberi látószöghöz. Ezek fix gyújtótávolsággal és fix fényerővel rendelkeztek. Többnyire igen jó fényerejű, és jó minőségű objektívek voltak. Aztán a digitális korszak előtt elkezdtek elterjedni a zoom alapobjektívek. Ezek praktikusak voltak, mivel a felhasználásuk is sokrétű volt. A nagylátószögű tájképektől a kis tele állású portrékig használhatjuk ezeket. A digitális gépek esetén már kizárólag alap zoom objektívek kerülnek a 'kit' (gépváz + objektív) csomagba. A zoom-ok hátránya, hogy a bonyolultabb működés miatt nem egyszerű fix nagy fényerejű változat gyártása, így ezek képminőségben és fényerőben nem veszik fel a versenyt egy fix 50-essel.
_____________________________________________

A megoldásból adódóan kétféleképpen tudom alkalmazni, attól függően melyik objektívet csatlakoztatom a géphez. Egyforma objektívek esetén semmi értelme nem lenne, viszont itt különböző gyújtótávolságú darabokról van szó: Nikon: 50mm, Helios: 58mm. Így a két kép különbözni fog. 

Amire szükség van:
  • váz,
  • objektív 1 (lehetőleg 50mm feletti gyújtótávolsággal), 
  • objektív 2, alapobjektív (amit megfordítunk)
  • szembefordító gyűrű, ami illeszkedik mindkét objektív szűrőmenetébe (nálam: 49-58, Helios - Nikon).


12. kép. Nikon D40 + Nikon 50mm + Helios 44-2 fordítva


+1 tesztkép: 

13. kép. Nikon 50mm + Helios 44-2 szembefordítva


És a megoldás fordított állásban:

14. kép. Nikon D40 + Helios 44-2 + Nikon 50mm fordítva


+2 tesztkép:


15. kép. Helios 44-2 + Nikon 50mm szembefordítva

Látható, hogy a nagyobb gyújtótávolság itt előny, mivel 'jobban belelát' a másik objektívbe, így a vignettálás (képsarkok sötétedése) kisebb mértékű. 

Tehát...


A megoldások mindegyike alkalmas különböző leképezésű makró képek készítésére. Az előző bejegyzésben taglalt teleobjektíves megoldás után ezek macerásnak tűnhetnek, viszont nagyon nagy nagyítást is elérhetünk a fenti technikákkal. A másik lehetőség hasonló leképezés elérésére, a már említett gyári makró objektívek használata. Ezek viszont nagyon drágák. 
Részemről a kitobjektív szembefordítása a nyerő megoldás. A világítást és a rekeszmozgatást meg tudom oldani, így egyszerűen nagy leképezésű képeket tudok készíteni. 

Összefoglalásképpen készítettem egy táblázatot, feltüntetve a megoldások előnyeit és hátrányait. Kizárólag saját vélemény, és az árak saját becslésűek. Mindenkinek más más szempontok számítanak, de útmutatásként közzé teszem a táblázatomat. 
A buhera faktor jelenti, hogy mennyire nehéz vagy könnyű összehozni a kívánt összeállítást: 0- könnyű, 6- nehéz.
A képre kattintva nagyban megjelenik.

16. kép. Táblázat a megoldások előnyeiről és hátrányairól


Kinek melyik felel meg jobban? 
Ezt döntse el a kedves olvasó. A fenti megoldások különböző szintű anyagi ráfordítást igényelnek, de látható, hogy a képek alapján az alapzoom objektív fordított használata adta a legjobb nagyítást, és ami a legjobb, a fordítógyűrű pár ezresért beszerezhető. 


Nektek melyik megoldás tetszik? Melyiket használjátok?


2014. február 12., szerda

"Milyen gépet vegyek?"

Milyen gépet vegyek?

Ebben a bejegyzésben a saját gondolataimat írom le a megfelelő fényképezőgép kiválasztásával és vásárlásával kapcsolatban. Igyekszem az összegyűjtött információim alapján útmutatást adni. Sem márka, sem típus, sem bonyolult technikai részletek nem szerepelnek.  (Az írásban az ún. Digitális Tükörreflexes - DSLR - gépekről lesz szó)

Milyen gépet vegyek? Merül fel a kérdés sokakban, akik a fotózás iránt érdeklődnek, vagy elérnek egy szintet, ahol már lépni kell. A kis kompakt gépek a nagy megapixel vakítás ellenére nem alkalmasak egy bizonyos szint feletti igények kielégítésére. Így a kezdő és a haladó fotósokban is felmerül a nagy kérdés. A címben feltett kérdésre válaszolok is az elején: amennyi pénzed van rá, abból a legjobbat. 

Természetesen ez nem ilyen egyszerű. Nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, de a leghatékonyabb módja a megfelelő gép kiválasztásának, hogy kérdéseket teszünk fel magunknak: 
  • mire akarom használni? 
  • milyen funkciók fontosak? 
  • mennyit fogom használni? 
  • mit fogok vele fotózni? 
  • fogom fejleszteni? 
  • milyen témát fogok fotózni a legtöbbet? 
Persze sok kérdésre magunk se tudjuk a választ. Ezen válaszok felkutatásában segíthet egy tapasztalt ismerős, az interneten lévő különböző blog-ok, gyártói leírások, videók, fotós szaklapok, fotós könyvek, és nem utolsó sorban ezen írás. 

Most jöjjenek a válaszok...

Sok videót akarok készíteni.

Ebben az esetben a videó funkciók a fontosak. 
Miért csak pár éve jelent meg a DSLR gépekben a videó funkció? A működésükből adódóan bonyolult a képérzékelő szenzorról folyamatos jelet kiolvasni és feldolgozni. Továbbá az autófókusz (AF) is sokáig megoldatlan probléma volt DSLR gépeknél. 
Ezért talán a legfontosabb paraméter az autófókusz sebessége videó módban. Erről a különböző teszt videókban győződhetünk meg, viszont az én véleményem, hogy ki kell próbálni, saját kezünkkel/szemünkkel kell érezni, hogy elég gyors lesz-e.
Az elkészíthető videó felbontása a ma elérhető gépekben már kivétel nélkül full HD (1920x1080), viszont használt gép esetén előfordulhat HD (1280x720) felbontás is. 

A felbontás és az AF  mellett a felvételi sebesség is fontos. Ez mutatja meg, hogy a gép 1 mp alatt hány képkockát tud rögzíteni. A folyamatos mozgás visszaadásához elegendő 24 képkocka, és ez a sebesség általánossá is vált. Azonban a gyorsabb felvétel részletgazdagabb képet, folyamatosabb mozgást ad vissza a lejátszásnál. Tehát érdemes figyelni ezekre az adatokra. 
Példa: 1920 x 1080; 60p -> Full hd felbontás, másodpercenként 60 kép.

Best practise*: videófelvétel esetén, manuális (vagy zársebesség prioritás módban) válasszuk mindig a képfrissítés kb. kétszeresét. A fenti példából kiindulva 1/120 az ajánlott zársebesség.

Sportot és gyors mozgást akarok fotózni

A sport fotózáshoz két fontos dolok kell: gyors fényképezőgép (váz), és gyors (fényerős) objektív. Az objektívekre most nem térek ki, inkább a gép sebességére.
A DSLR gépek fontos paramétere a készíthető sorozat sebessége. Ez a ma elérhető belépő szintű gépekben 3-5 kép/mp. Ez a gyors akciók pontos rögzítéséhez kevés. A fenti gépek árában kaphatóak használt középhaladó vázak, melyek már 6-8 kép/mp értékkel lövik a sorozatokat. A profi gépek akár 10-11 kép/mp-et is tudnak, viszont ezek még használtan is drágák.
Mindennapi/családi használatra azonban bőven elég a 4-5 kép másodpercenként. 

Sokkal fontosabb az elérhető zársebesség. Ez két dologtól függ (ha a bejutó fényt egységnyinek tekintjük): 

1. objektív fényereje: minél fényerősebb az objektív, annál több fény jut a gépbe, és így gyorsabb zársebesség érhető el. Jó értékek: 1:1.8 (f/1.8), 1:2.8 (f/2.8).

2. a szenzor érzékenysége. A képérzékelő szenzor mikro méretű érzékelő lencsék sokasága (Pl.: egy 16 megapixeles érzékelőn kb. 16,9 millió képpont vesz részt a képalkotásban). Az érzékenységet ISO-ban adjuk meg. Jellemző értékek 100-200-400-800-1600-3200. A képérzékelő működési elvéből adódóan minél magasabb ISO értéket használunk annál rosszabb minőségű a kép (zajos lesz). A gyártók ezért folyamatosan fejlesztik a technológiát, így a ma kapható belépő szintű gépek sokkal jobb teljesítményt nyújtanak ezen téren mint elődeik. 
Így ha valakinek fontos a sebesség, válasszon olyan gépet, melynek az érzékelője nagy érzékenységnél is jó képet készít, és gyors sorozatra képes.

Best practice: mozgó téma fotózása közben kövessük a témát a géppel és úgy fotózzunk sorozatban (=svenkelés). Így érhetjük el, hogy a téma éles, a háttér viszont elmosott.

Kevés fényben akarok jó képeket készíteni

Ez a válasz több fotózási esetet is lefed. Kevés fényben történő fotózás lehet egy koncertfotózás, színház, vagy éppen baba, gyerek fotózás. 
A koncerteken/színházban nem használhatunk vakut, ahogyan a babák esetében sem. Az ilyen feladatokhoz vagy biztosítunk megfelelő mennyiségű természetes fényt, vagy nagy fényerejű objektívvel fotózunk. 
Egy szobában a szokásos világításnál mindent tökéletesen látunk, viszont a fényképezőgép koránt sem olyan érzékeny mint az emberi szem. Ezért fontos az objektív mellett a már korábban említett magas érzékenység.
A fenti esetekben szintén egy jó minőségű érzékelővel rendelkező gépet javaslok (akár olcsóbb belépőszintűt) és hozzá egy fényerős objektívet (35mm f/1.8, 50mm F/1.8).


Best practise 1: színpadi előadás fotózásánál használjunk állványt ha lehet, és magas ISO-t gyors zársebességgel

Best practise 2: baba fotózásnál igyekezzünk minél nagyobb felületű természetes szórt fényt használni, lehetőleg oldalról. Erre tökéletesen megfelel egy nagyméretű ablak, fehér fal stb. Kreatívabbak a főfényforrás ellenkező oldalán próbálkozhatnak derítéssel. Ehhez szintén nagy fehér felületre van szükség, ami lehet akár összehajtott lepedő, fehér tábla stb. 

Az eddig felsoroltakon kívül kívül még fontosak lehetnek a következő funkciók is:

Előzetes tükörfelcsapás. Elsőre túl 'advance' beállításnak tűnik, viszont állványról történő fotózásnál a legkisebb mozgás is berázhatja a gépet, ami egy teleobjektív használata során már életlenséget okozhat a képen. 

Fókuszmotor. Egyes gyártóknál a belépő gépek nem tartalmaz fókusz meghajtó motort, így a régebbi objektívek esetén nem használható automata élességállítás. Az újabb objektívek szerencsére korszerű, gyors, és csendes motorral végzik fókuszálást. 

HDR funkció: High Dynamic Range = nagy dinamikájú felvétel. Ezzel a technikával lehet kiküszöbölni az egy képen lévő világos és sötét tartományok miatti expozíciós hibát. Egy tipikus példa, hogy a képen egy ház árnyékos oldala és az égbolt szerepel. A fényképezőgép érzékelője nem képes a sötét és világos részeket is egyszerre helyesen megjeleníteni, ezért vagy a ház lesz túl sötét vagy az égbolt fog kiégni (túl világos).
A HDR kép több képből áll össze, melyek különböző expozíciós idővel készülnek, így a ház is elég világos és az égbolton is látszanak a felhők.

HDR képet manuálisan is létrehozhatunk bármilyen képszerkesztő programmal, sok mai géppel viszont egyszerűen automatikusan készíthetünk nagy dinamikájú képet. 

Időzített sorozatfelvétel: a manapság méltán népszerű ún. time lapse videókat készíthetünk segítségével. Az elv egyszerű, meghatározott időnként elkészült képeket egy videóban képkockaként felhasználva elkészíthetjük a saját gyorsított felvételünket. Ami fontos, hogy pontosan ugyanonnan készüljenek a képek, és expozíciós különbség se legyen közöttük. Ezért mindenképp állvány és manuális beállítás szükséges. 

Igyekeztem átfogó tanácsokat adni és a legfontosabb funkciókat kiemelni, de ez korántsem minden amit a mai gépek tudnak.

Kérdéseket, véleményeket várom a kommentekben. 


* Best practise: tanácsok, bevált technikák, melyeket az adott témával kapcsolatban javaslok.