Milyen gépet vegyek?
Ebben a bejegyzésben a saját gondolataimat írom le a megfelelő fényképezőgép kiválasztásával és vásárlásával kapcsolatban. Igyekszem az összegyűjtött információim alapján útmutatást adni. Sem márka, sem típus, sem bonyolult technikai részletek nem szerepelnek. (Az írásban az ún. Digitális Tükörreflexes - DSLR - gépekről lesz szó)
Milyen gépet vegyek? Merül fel a kérdés sokakban, akik a fotózás iránt érdeklődnek, vagy elérnek egy szintet, ahol már lépni kell. A kis kompakt gépek a nagy megapixel vakítás ellenére nem alkalmasak egy bizonyos szint feletti igények kielégítésére. Így a kezdő és a haladó fotósokban is felmerül a nagy kérdés. A címben feltett kérdésre válaszolok is az elején: amennyi pénzed van rá, abból a legjobbat.Természetesen ez nem ilyen egyszerű. Nem illik kérdésre kérdéssel válaszolni, de a leghatékonyabb módja a megfelelő gép kiválasztásának, hogy kérdéseket teszünk fel magunknak:
- mire akarom használni?
- milyen funkciók fontosak?
- mennyit fogom használni?
- mit fogok vele fotózni?
- fogom fejleszteni?
- milyen témát fogok fotózni a legtöbbet?
Most jöjjenek a válaszok...
Sok videót akarok készíteni.
Ebben az esetben a videó funkciók a fontosak.
Miért csak pár éve jelent meg a DSLR gépekben a videó funkció? A működésükből adódóan bonyolult a képérzékelő szenzorról folyamatos jelet kiolvasni és feldolgozni. Továbbá az autófókusz (AF) is sokáig megoldatlan probléma volt DSLR gépeknél.
Ezért talán a legfontosabb paraméter az autófókusz sebessége videó módban. Erről a különböző teszt videókban győződhetünk meg, viszont az én véleményem, hogy ki kell próbálni, saját kezünkkel/szemünkkel kell érezni, hogy elég gyors lesz-e.
Az elkészíthető videó felbontása a ma elérhető gépekben már kivétel nélkül full HD (1920x1080), viszont használt gép esetén előfordulhat HD (1280x720) felbontás is.
A felbontás és az AF mellett a felvételi sebesség is fontos. Ez mutatja meg, hogy a gép 1 mp alatt hány képkockát tud rögzíteni. A folyamatos mozgás visszaadásához elegendő 24 képkocka, és ez a sebesség általánossá is vált. Azonban a gyorsabb felvétel részletgazdagabb képet, folyamatosabb mozgást ad vissza a lejátszásnál. Tehát érdemes figyelni ezekre az adatokra.
Példa: 1920 x 1080; 60p -> Full hd felbontás, másodpercenként 60 kép.
Best practise*: videófelvétel esetén, manuális (vagy zársebesség prioritás módban) válasszuk mindig a képfrissítés kb. kétszeresét. A fenti példából kiindulva 1/120 az ajánlott zársebesség.
Sportot és gyors mozgást akarok fotózni
A sport fotózáshoz két fontos dolok kell: gyors fényképezőgép (váz), és gyors (fényerős) objektív. Az objektívekre most nem térek ki, inkább a gép sebességére.
A DSLR gépek fontos paramétere a készíthető sorozat sebessége. Ez a ma elérhető belépő szintű gépekben 3-5 kép/mp. Ez a gyors akciók pontos rögzítéséhez kevés. A fenti gépek árában kaphatóak használt középhaladó vázak, melyek már 6-8 kép/mp értékkel lövik a sorozatokat. A profi gépek akár 10-11 kép/mp-et is tudnak, viszont ezek még használtan is drágák.
Mindennapi/családi használatra azonban bőven elég a 4-5 kép másodpercenként.
Sokkal fontosabb az elérhető zársebesség. Ez két dologtól függ (ha a bejutó fényt egységnyinek tekintjük):
1. objektív fényereje: minél fényerősebb az objektív, annál több fény jut a gépbe, és így gyorsabb zársebesség érhető el. Jó értékek: 1:1.8 (f/1.8), 1:2.8 (f/2.8).
2. a szenzor érzékenysége. A képérzékelő szenzor mikro méretű érzékelő lencsék sokasága (Pl.: egy 16 megapixeles érzékelőn kb. 16,9 millió képpont vesz részt a képalkotásban). Az érzékenységet ISO-ban adjuk meg. Jellemző értékek 100-200-400-800-1600-3200. A képérzékelő működési elvéből adódóan minél magasabb ISO értéket használunk annál rosszabb minőségű a kép (zajos lesz). A gyártók ezért folyamatosan fejlesztik a technológiát, így a ma kapható belépő szintű gépek sokkal jobb teljesítményt nyújtanak ezen téren mint elődeik.
Így ha valakinek fontos a sebesség, válasszon olyan gépet, melynek az érzékelője nagy érzékenységnél is jó képet készít, és gyors sorozatra képes.
Best practice: mozgó téma fotózása közben kövessük a témát a géppel és úgy fotózzunk sorozatban (=svenkelés). Így érhetjük el, hogy a téma éles, a háttér viszont elmosott.
Kevés fényben akarok jó képeket készíteni
Ez a válasz több fotózási esetet is lefed. Kevés fényben történő fotózás lehet egy koncertfotózás, színház, vagy éppen baba, gyerek fotózás.
A koncerteken/színházban nem használhatunk vakut, ahogyan a babák esetében sem. Az ilyen feladatokhoz vagy biztosítunk megfelelő mennyiségű természetes fényt, vagy nagy fényerejű objektívvel fotózunk.
Egy szobában a szokásos világításnál mindent tökéletesen látunk, viszont a fényképezőgép koránt sem olyan érzékeny mint az emberi szem. Ezért fontos az objektív mellett a már korábban említett magas érzékenység.
A fenti esetekben szintén egy jó minőségű érzékelővel rendelkező gépet javaslok (akár olcsóbb belépőszintűt) és hozzá egy fényerős objektívet (35mm f/1.8, 50mm F/1.8).
Best practise 1: színpadi előadás fotózásánál használjunk állványt ha lehet, és magas ISO-t gyors zársebességgel
Best practise 2: baba fotózásnál igyekezzünk minél nagyobb felületű természetes szórt fényt használni, lehetőleg oldalról. Erre tökéletesen megfelel egy nagyméretű ablak, fehér fal stb. Kreatívabbak a főfényforrás ellenkező oldalán próbálkozhatnak derítéssel. Ehhez szintén nagy fehér felületre van szükség, ami lehet akár összehajtott lepedő, fehér tábla stb.
Az eddig felsoroltakon kívül kívül még fontosak lehetnek a következő funkciók is:
Előzetes tükörfelcsapás. Elsőre túl 'advance' beállításnak tűnik, viszont állványról történő fotózásnál a legkisebb mozgás is berázhatja a gépet, ami egy teleobjektív használata során már életlenséget okozhat a képen.
Fókuszmotor. Egyes gyártóknál a belépő gépek nem tartalmaz fókusz meghajtó motort, így a régebbi objektívek esetén nem használható automata élességállítás. Az újabb objektívek szerencsére korszerű, gyors, és csendes motorral végzik fókuszálást.
HDR funkció: High Dynamic Range = nagy dinamikájú felvétel. Ezzel a technikával lehet kiküszöbölni az egy képen lévő világos és sötét tartományok miatti expozíciós hibát. Egy tipikus példa, hogy a képen egy ház árnyékos oldala és az égbolt szerepel. A fényképezőgép érzékelője nem képes a sötét és világos részeket is egyszerre helyesen megjeleníteni, ezért vagy a ház lesz túl sötét vagy az égbolt fog kiégni (túl világos).
A HDR kép több képből áll össze, melyek különböző expozíciós idővel készülnek, így a ház is elég világos és az égbolton is látszanak a felhők.
HDR képet manuálisan is létrehozhatunk bármilyen képszerkesztő programmal, sok mai géppel viszont egyszerűen automatikusan készíthetünk nagy dinamikájú képet.
Időzített sorozatfelvétel: a manapság méltán népszerű ún. time lapse videókat készíthetünk segítségével. Az elv egyszerű, meghatározott időnként elkészült képeket egy videóban képkockaként felhasználva elkészíthetjük a saját gyorsított felvételünket. Ami fontos, hogy pontosan ugyanonnan készüljenek a képek, és expozíciós különbség se legyen közöttük. Ezért mindenképp állvány és manuális beállítás szükséges.
Igyekeztem átfogó tanácsokat adni és a legfontosabb funkciókat kiemelni, de ez korántsem minden amit a mai gépek tudnak.
Kérdéseket, véleményeket várom a kommentekben.
* Best practise: tanácsok, bevált technikák, melyeket az adott témával kapcsolatban javaslok.
3 megjegyzés:
Egy halandó számára is könnyen megérthető leírás. Látszik, hogy értesz hozzá és szereted is csinálni. Csak így tovább Gábor! ;)
... illetve nagyon szívesen látnám a retro modellek/makettek művészi fotóit is az oldalon :)
Köszönöm, igyekszem!
Megjegyzés küldése